Haldoklik az öreg paraszt, és a városi rokona megkérdi:
- Hívjak orvost?
- Nem kell, fiam. Mi itt falun természetes halállal szoktunk meghalni.

A fogorvos már percek óta egyre mélyebbre fúr a beteg zápfogába.
- Úgy látom, hogy valamikor aranytömést tettek ebbe a fogba.
- Nem, doktor úr, az már az inggombom. 

Az állatorvos elmegy az emberorvoshoz. Az megkérdezi:
- Mesélj, mi a panaszod?
Mire az állatorvos:
- Hja, így könnyű!

A pszichiáter felveszi a beteg adatait:
- Mi a neve?
- Én kérem Dobó István vagyok.
- De kérem, -néz rá az orvos- magát tavaly is kezeltük, és akkor még Zrínyi Ilonának hívták.
- Az a leánykori nevem.

- Képzelje, doktor úr! A férjem egész nap vicceket mesél! -panaszkodik a hölgy a pszichiáternél.
- És ez olyan nagy baj? -kérdezi az orvos.
- De doktor úr, nem lehet tőle szóhoz jutni!

Az orvosnál:
- Hogyan adta be a kedves férjének az altatót, amit a múltkor felírtam?
- Ahogyan a doktor úr mondta, minden kétórában. El sem tudja képzelni, hogy milyen nehéz volt mindig újra felébresztenem.

Az idős asszony fogorvoshoz megy, és azt mondja neki:
- Doktor úr kérem, mit csináljak? Egész éjjel fájtak a fogaim.
- Ez egészen egyszerű asszonyom. Ne aludjanak többet együtt!