Haldoklik az öreg paraszt, és a városi rokona megkérdi: - Hívjak orvost? - Nem kell, fiam. Mi itt falun természetes halállal szoktunk meghalni.
A fogorvos már percek óta egyre mélyebbre fúr a beteg zápfogába. - Úgy látom, hogy valamikor aranytömést tettek ebbe a fogba. - Nem, doktor úr, az már az inggombom.
Az állatorvos elmegy az emberorvoshoz. Az megkérdezi: - Mesélj, mi a panaszod? Mire az állatorvos: - Hja, így könnyű!
A pszichiáter felveszi a beteg adatait: - Mi a neve? - Én kérem Dobó István vagyok. - De kérem, -néz rá az orvos- magát tavaly is kezeltük, és akkor még Zrínyi Ilonának hívták. - Az a leánykori nevem.
- Képzelje, doktor úr! A férjem egész nap vicceket mesél! -panaszkodik a hölgy a pszichiáternél. - És ez olyan nagy baj? -kérdezi az orvos. - De doktor úr, nem lehet tőle szóhoz jutni!
Az orvosnál: - Hogyan adta be a kedves férjének az altatót, amit a múltkor felírtam? - Ahogyan a doktor úr mondta, minden kétórában. El sem tudja képzelni, hogy milyen nehéz volt mindig újra felébresztenem.
Az idős asszony fogorvoshoz megy, és azt mondja neki: - Doktor úr kérem, mit csináljak? Egész éjjel fájtak a fogaim. - Ez egészen egyszerű asszonyom. Ne aludjanak többet együtt! |